Öszi hangulat 

 

Rakétagyorsan tűnve hullt a
szép ifjúság a tünde múltba.
 
Közelről látjuk már a véget.
Rajtunk s „nemszeretem-évek”.
 
Kóróvá hervadt el a mirtusz.
Nincsen már bennünk hősi virtus.
 
Nehéz a munka és a szerszám,
s bajok rohannak ránk ezerszám.
 
Zörgő avarban jár a lábunk.
Közelben lesve vár halálunk.
 
Többé nem kötünk harcra kardot.
Nem érdekel hiún a gardrob.
 
Tündérmesévé vált szerelmünk.
Igaz volt? Nem? Ki tudja! Eltűnt.
 
Fáraszt a csók, a dal, a tréfa
s nem bűvöl el egy margaréta.
 
Sok bánatunk az égre felnő.
Napfényes volt. Most csupa felhő.
 
Tűzvész-pezselt fa minden emlék.
(Aranyzöldszín volt lombja nemrég!)
 
*
De ha szeretsz, de ha szeretnek:
vége e sötét szemüvegnek,
 
s azt mesélik az őszirózsák:
mindig nyit szépség s drága jóság,
 
s rájövünk, hogy e beteg, árva
szív reászorul Pásztorára.
 
Kései napfényt szór az égbolt:
„Köszönöm, Uram. Minden szép volt!”
 
Vereb, 1962.

Oldal: - Őszi hangulat
SZÉNÁSI SÁNDOR (1925-2001) - © 2008 - 2024 - szenasisandor.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat